Kávé kisokos

A legendák szerint a kávé az ókori Etiópiából származik, melyre egy pásztor figyelt fel, mivel a kecskéi furcsán kezdtek viselkedni, amikor abból a cserjéből legeltek. Miután ez kiderült, a közelben élő szerzetesek kezdték el feldolgozni a cserje gyümölcsét, és rájöttek, hogy különböző feldolgozási módok után kellemes, ízletes ital készíthető.

Az évszázadok során végül eljutott a kávé a különböző földrészekre is a hódítások következtében. Európában körülbelül a 17. században jelent meg leginkább a törököknek köszönhetően. Ezt követően sorra alakultak szerte Európában is különböző kávéházak hirdetve a kávékultúrát. 

A kávékultúra az elmúlt évszázadokban jelentős változásokon ment keresztül a világon. Míg korábban a gazdagok italának tekintették, napjainkra már szinte mindenki számára elérhető, sőt sokunknak a napi rutinunk egyik fontos kellékévé vált. Ahhoz, hogy egy kicsit jobban belelássunk a kávékultúrába, összegyűjtöttünk egy kávékisokost, ami segít eligazodni az egyes "kávés" kifejezések között.

Arabica vs. robusta - Mi a különbség a kettő között?

Bár több, mint 100 féle különböző kávéfajta létezik, mégis ezek közül csak az arabica és a robusta honosodott meg leginkább. 

Az arabica őshazája a fenti legendában is említett Etiópia. Általában magasan fekvő hegyvidékeken termesztik, mert ezt a klímát kedveli a növény. Ugyanakkor nagyon érzékeny az időjárási körülményekre és sérülékeny a különböző kártevőkkel szemben, ezért a termesztése lényegesen drágább, mint a robusta fajtáké. Az arabica fajtának a koffein tartalma lényegesen kevesebb (ennek következtében kevésbé keserű), mint a robustáé, ugyanakkor nagyon ízletes, lágy, selymes ízvilágú ital készíthető belőle.

A robusta ezzel szemben lényegesen igénytelenebb, kisebb szemméretű és sokkal termékenyebb fajta. Az ízvilágára elmondható, hogy nagyon keserű, amely a magas koffein tartalomnak köszönhető. Lefőzés után az eszpresszó tetején a robustánál alakul ki leginkább a crema, amelynek megkóstolása során érezhetjük a kávé keserűségét.

Összegzésként elmondható, hogy a kávé termesztés több, mint 70%-át mégis a sokkal igényesebb arabica adja. Köszönhető ez annak, hogy a pörkölési szintekkel játszva nagyon ízletes kávékat tudunk ebből a fajtából készíteni. Vannak viszont a robustának is olyan típusai, amelyek nagyon hasonlítanak az arabica ízvilágához, ezt kihasználva ízletes blend kávék készíthetőek.

Single origin vs. Blend - Mit jelent a single origin és blend kifejezés?

A single origin és a blend kifejezések a kávé szármázására utalnak.

A single origin kávé egy konkrét ország, egy konkrét kávétermő vidékének a kávéfajtáját jelenti, míg a blend több kávétermő vidék kávéinak a keveréke.

Pörkölési szintek - Milyen pörkölési szintek léteznek?

Számos pörkölési szint létezik, de ezek közül a leggyakrabban használt a különböző kávéfajtákhoz igazítottan a világos, a közepes és a sötét pörkölés.

Általánosságban elmondható, hogy az ipari körülmények között történő pörkölés rövid ideig tart (körülbelül 90 másodperc), ugyanakkor nagyon magas hőmérsékleten történik, melynek eredménye nagyon sötétre pörkölt kávészemek.

A kézműves kávépörkölés ezzel szemben az adott kávéfajtához igazítja a pörkölés milyenségét, általában lassú, hosszú (10-15 perc) lefolyású pörkölés zajlik.

A leggyakrabban használt pörkölési szintek a bécsi, a francia és az olasz.

Őrlés - Milyen állagúra érdemes őrölni a kávét?

Az egyes kávé elkészítési módok különböző őrlési szintet igényelnek. Négyféle szintet különböztetünk meg és, hogy mely számunkra a megfelelő, a lentebb található táblázat segítségül szolgál.